Blog

GB_blog3_2

Posted in Egyéb, on 15 június 2016, by , 0 Comments

Az ünnepeim, a hegyeim,
a megkülönböztető jegyeim,
bicikliküllők, az iskolapadok,
a házamban téglákból a házam vagyok.

Különös otthon, viszem magammal,
éjjel a paplanom, a pulcsim nappal,
télen a Kishegy, nyáron barackfa,
lógok rajta, vagy játszok alatta,

Ha fenékre esnék, akkor egy sütemény,
benne van Mama, az illat és te meg én.

Tovább...
h6

Posted in Egyéb, on 30 május 2015, by , 0 Comments

 

A világ unalmas hely lett?

GBV_blog6_2A világ kitágult és egyformává kezd válni. Ma már megtehetjük, hogy Pekingben ugyanazt a hamburgert kóstoljuk, mint Szegeden. Az Empire State Building tetején ugyanazzal a whiskyvel koccintunk, mint a budapesti szórakozóhelyen. Nem unalmas ez?

Tovább...
GB_blog4_1

Posted in Egyéb, on 30 május 2015, by , 0 Comments

2014. május 22.
Szerző: Fűszeres Eszter

GB_blog4_1Több száz oldalt végigolvastam, hogy jobban képben legyek a Mátyás király korabeli konyhával, a korral, amikor egyszercsak elültették az első sárgabarackfát. Mindegyik forrás megegyezik abban, hogy amikor a király elvette feleségül Beatrixot, akkor bizony igencsak megváltozott az udvar étkezése.

Kb. olyannak képzelem, mint amikor az örök agglegény megnősül. Vége a tivornyáknak, a szobában összevissza evésnek. És tulajdonképpen tényleg ez történt. Mielőtt az olasz királyné beköltözött volna, csak alkalmanként ültek közös asztalhoz az udvar lakói, persze ha kellett, hatalmas, jól szervezett lakomákat tudtak adni, de egy átlagos hátköznap nem ez volt a jellemző.

Utána viszont Beatrix naponta kétszer asztalhoz ültette a királyt a legszűkebb emberivel együtt. Két étkezés volt naponta, egy késő délelőtti, ami kb. 10-kor kezdődött, és egy kora esti, olyan 5 óra felé. Na nem egy gyors reggelit, és egy rövidke vacsorát kell elképzelni, ugyanis még hétköznap is legalább 2-2 óra telt étkezéssel, de nem volt ritka az alkalmanként 4-5 órás étkezés sem. Legalábbis a királynál. Vagyis szinte egésznap ettek, közte talán tartottak egy kis szünetet, hiszen valamikor álruhába kellett bújnia Mátyásnak, és a vidéket járnia, nem igaz? Viccet félretéve, ehhez a hedonista étkezési kultúrához nem kis személyzet is hozzátartozott. 10-12 szakács, rengeteg konyhai segítő, pohárnokok, és a legenda szerint Mátyás is be-be merészkedett néha a konyhába, feleségének pedig saját konyhája volt, ahol hódolhatott cukrászszenvedélyének vagy ő maga, vagy a személyzete.

GB_blog4_2A fogásokat egészen a XVII. század végéig egyszerre tették az asztalra, nem egymás után szolgálták fel, és mindenki abból evett, amit a legjobban szeretett, de leginkább abból, amit épp elért, mert a legközelebb esett hozzá. A hatalmas sülthúsokat előre felszeletelte az asztalnok, így már csak villával, esetleg kézzel ki kellet szedni a tálból, majd saját késsel falatnyi darabokra vágni egy kenyér darabon, végül a hús mártását kenyérrel kitunkolva megenni. Kést mindenki – még a hölgyek is – otthonról hozott magával az ővére kötözött kis hüvelyben.

Olvastam egy olyan írást is, ami egyenesen ebből a kenyérrel tunkolós módszerből vezeti le, hogy a magyarok mai napig hadilábon állnak a köretekkel, és fantáziátlanul pár dolgot cserélgetnek csupán. Érdekes elgondolás, de ha belegondolunk, hogy később a pirospaprika használata mennyire megváltoztatta az egész magyar konyhát, akkor azért kételkedhetünk ebben is, hiszen lett volna pár száz év, hogy köretbajnokká váljunk.

De mit is ettek? Egy kis ízelítő:

  1. Kappan törött lével.
  2. Kappanzúza tiszta borssal.
  3. Borjúhús ispékkel.
  4. Koszorúfánk.
  5. Tehénhús petrezselyemmel
  6. Lúd tiszta borssal.
  7. Bárányhús eczetettel, sályával.
  8. Sárgarépa tehénhússal.
  9. Tehénhús pecsenye.
  10. Borjúláb rántva, vajjal.
  11. Hideg étek.

 

Én szívesen végigkóstolnám ezeket, persze az se lenne mindegy, hogy melyiket teszik épp elém :-) Kenyérrel tunkolni ugyanis én is nagyon szeretek.

Fennmaradt pár valódi jegyzet is Mátyás szakácsától, és a korabeli leírásokból biztosan tudhatjuk, hogy a mártások íze az aszalt gyümölcsöktől és a méztől édeskés, az ecettől, bortól, tejföltől pedig savanykás volt.

Nagyon ritkán használtak disznózsírt, ellenben a sok olajjal és vajjal.

Hétvégén el is készítem az egyik fogást innen a felsorolásból, aszalt sárgabarackkal, biztosan jó lesz!

 

2014 a reneszánsz barack éve a Fűszeresen!

http://fuszereslelek.nlcafe.hu/2014/05/22/a_tivornyak_vege/

 

Tovább...
h3

Posted in Egyéb, on 30 május 2015, by , 0 Comments

GB_blog3_42014 április 17.

Szerző: Fűszeres Eszter

A Boldogkői-vár tegnap

Tudom, hogy messze van még a kajsziszezon, de mi már lázban égünk errefelé. A barackfák már levirágzottak sajnos, arról épp lekéstem, pedig évek óta tervezem a nagy fotósorozatot róla, annyira gyönyörű, amikor az egész barackos gyönyörű virágba borul.

Régi teraszok

GB_blog3_3Felmentünk a Boldogkői-várba, és ahogy lenéztünk, a hatalmas barackos kertek mellett lehetett látni pár sor szőlőt is, meg jól kivehető a hegyoldalban jónéhány terasz, amit réges-régen szorgos kezek hordtak össze, kővel kirakva a teraszok falát. Talán itt is szőlő volt párszáz éve.

Manapság, ha Boldogkőváralja nevét halljuk, leginkább a vár, és Gönci kajszi jut eszünkbe, pedig nem is olyan régen, még itt is szőlőt termesztettek, mint pár kilométerrel arrébb, Tokajban. Aztán jött a filoxéra vész 1875-ben, és a szőlők mind elpusztultak. Sok helyen újratelepítették a tőkéket, de Gönc környékén inkább sárgabarackfa csemetéket ültettek, és milyen jól tették!

Erről az jutott eszembe, hogy 140 éve itt még alig volt barackfa, de Mátyás király kora előtt Magyarországon sehol se ismerték, akkor került ugyanis hozzánk, török közvetítéssel. Milyen lehetett pár száz éve a konyha erre felé, amikor nem csak a paprikát vagy a paradicsomot nem ismerték, de még egy csomó manapság teljesen hétköznapinak, magyarnak gondolt gyümölcsöt, zöldséget, sőt állatot se láttak?

GB_blog3_2Idén július közepéig egy kicsit szeretnék e reneszánsz korabeli konyhával foglalkozni itt a blogon, ami nyilván a kajsziban csúcsosodik majd ki, hogy amikor nyár közepén újra megünnepeljük a barackérést, már pontosan tudjuk, hogy mit is ettek őseink akkoriban, amikor a sárgabarack meghonosodott hazánkban.

Úgyhogy 2014 a reneszánsz barack éve a Fűszeresen :-)

http://fuszereslelek.nlcafe.hu/2014/04/17/mi_volt_a_kajszi_elott/

 

 

Gönci kajszi, amerre a szem ellát

Boldogkőváralja, 2014.04.17.

 

 

Tovább...
h2

Posted in Egyéb, on 30 május 2015, by , 0 Comments

  1. április 5.

Szerző: Fűszeres Eszter

GB_blog2_2
Kamra kiürítő projektem lényege, hogy mire befőzöm a 2014-es lekvárokat, befőtteket, savanyúságokat, és hasonlókat, addigra 2013-ban eltett étel ne maradjon a polcon. Elég jól haladok, de azért még van pár üveg lecsó, szilvabefőtt, két lekvár és pár savanyúság, amit inkább angolul pickle-nek mondnanék, és nem azért mert nagyképű vagyok, hanem mert nem teljesen fedi a magyar savanyúság fogalmát.

Most az utolsó üveg gönci kajszi befőttet nyitottam ki, amit nem is én főztem be, hanem Éva Boldogkőváralján, és tőlük vásároltam a piacon még nyáron. Nem azért nem fogyott még el, mert bármi baja lenne, hanem éppen azért, mert annyira finom, és szép, hogy egyszerűen nem volt szívem felbontani. Több üveggel is vettem, az egyik süteménybe került, a másik vaníliás habbal a tetején végezte decemberben, és ez maradt májusra.

Pár éve Ausztriában ettem ilyen, vagy legalábbis hasonló pudingot sárgabarackból, azt próbáltam most rekonstruálni, azt hiszem egész jól sikerült. Ha épp nincs otthon kajszi befőtt, működik szilvából és körtéből is természetesen.

Glutén és laktóz mentes

Hozzávalók:

1 üveg kajszi befőtt, leve nélkül, pépesítve, 4dl

2 egész tojás

2 dl kókusztej

1 csipetnyi fahéj

1/2 citrom reszelt héja

1/2 vaníliarúd kikapart magja

cukor vagy édesítő ízlés szerint

1 ek kukorica liszt

csipet só

6 ek cukor a karamellhez

 

GB_blog2_1Előmelegítjük a sütőt 150 fokra, és 1,5 liter vizet forralunk.

Egy nyeles kislábosban karamellizáljuk a cukrot. Ne kevergessük, mert akkor csomós lesz, és kanálra ragad. Kis lángon, odafigyelve, közepesen barnára készítsük. Amikor kész, öntsük egy 1 literes lapos forma aljára, hagyjuk megdermedni.

Az összes többi hozzávalót keverjük össze, majd öntsük a karamellre.

Egy akkora tepsibe, amibe belefér a forma, öntsük a forró vizet, majd tegyük bele a formát is. Tegyük a tepsit a sütőbe 50-60 percre. Amikor kész, hagyjuk teljesen kihűlni, majd borítsuk ki. Így is finom, de barackpálinkás tejszínhabbal csúcs!

 

Tovább...
h1

Posted in Egyéb, on 30 május 2015, by , 0 Comments

  1. május 29.

Szerző: Fűszeres Eszter

GB_blog1_1Kajszibarack. Imádom ezt a szót, szerintem az egyik legjobb magyar szó valami ehetőre. Benne van az édesség a nyár, a napsütés, a puhaság, a kicseppenő sűrű baracklé.
Több mint tíz éve rendszeresen ment egy reklám a rádióban, amiben egy nő azt kérdezte, hogy ettem-e már forró nyári éjszakán kajszibarackot jéghideg joghurttal? Nem ettem, de mindig megkívántam. Pedig a reklám maga, valami silány csokoládészeletet népszerűsített. De rám olyan hatással volt, hogy a csokit is megkóstoltam, és egyszer, amikor éjjel kettőkor egy igazi nyári vihar ébresztett, képes voltam leszaladni az éjjel-nappaliba joghurtért, hogy a kajszi mellé azt kanalazzam, miközben nézem a villámokat és a szakadó esőt.
Azóta a Gönci barack hungarikum lett, felkerült az unió védett földrajzi jelzésű termékeinek sorába. Júniusban kezdik szüretleni, és a szüret augusztusig tart, hogy aztán lekvár, pálinka, befőtt, és aszalt barack készüljön belőle. Na és persze barackos gombóc, a kedvencem!

Több magyar kajszi fajta is létezik, Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C235, Mandulakajszi, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi arany, Pannónia és Bergeron, de azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a gönci barackot tényleg mindenki ismeri. Legalábbis az elnevezést, mert magát a barackot már sokkal kevesebben. A gönci barack ugyanis puha, ha megnyomódik, az bizony meglátszik rajta. Ezért aztán alkalmatlan arra, hogy kamionokkal a hűtőházba, majd onnan a hipermarketbe, végül a bevásárlókocsiba kerüljön, miközben csomagolják, dobálják, tapogatják. Cserébe sokkal finomabb mint azok a francia eredetű fajták, amik kibírják a több száz kilométer utazást, a sokszor hetekig tartó hűtést, és még akkor is kő kemények, amikor megvesszük őket. Azokból a barackokból nem készül jó lekvár, hiszen alig lehet kimagozni. De abból nm lesz jó a pálinka sem. Így tűnt el a lédús, édes paradicsom, a legfinomabb eperfajta, és ez lett a veszte a könnyen lehúzható héjú, hatalmas őszibarackoknak is. Nem hipermarket kompatibilisek.

GB_blog1_2Nem meglepő módon, a gönci barack Göncön és térségében terem, kb. 200 hektáron.  Az uniós földrajzi árujelzőt kizárólag Borsod- Abaúj-Zemplén megye négy meghatározott – az Abaúj-Hegyközi, az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói – kistérségben található több mint 40 település közigazgatási területéről származó kajszibarackra lehet alkalmazni. Például Boldogkőváralján a vár alatti hatalmas barackosokban is ez terem. A Gönci kajszibarack Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának gyümölcse, amely a Hernád menti Tokaj-Hegyalja, a Szerencsi-dombság, valamint a Cserehát hegy-és domboldalain, 150-300 méter magasságban telepített ültetvényeken terem. A tájon szinte kizárólag magyar kajszibarackfajtákat termesztenek több mint 300 éve. Az eredetvédelem kötelezettségeket is jelent a barackot termelő gazák számára. A gyümölcs továbbra is csak hagyományosan, kézzel szedhető (megjegyzem, nem is lehetne másképp, hiszen annyira lédús, hogy a gépi szüretelést nem élné túl), és a gazdáknak eredetvédelmi naplót is vezetniük kell a földrajzi területről való származás igazolása érdekében. Ebbe kell felírniuk a termesztés pontos helyét, és a földrajzi számát, és a a gyümölcsfa számát is.

Azért arra még gondolom várni kell, amikor majd úgy rendelhetünk a gönci barackból, hogy Józsi bácsi, tavaly annyira jó lekvárt sikerült befőznöm a 4781-es fa terméséből, hogy idén lefoglalnám mindet előre, ha még más nem tette meg, de reméljük el jön majd ez az idő is, amikor annyira értékessé válik a gönci kajszi, mint a legjobb kakaóbabot termő fák valahol Dél-Amerikában.

Sárgabarack vs. kajszibarack?

GB_blog1_3“Kajszi Baraczk” név már 1667-ben felbukkant a hazai botanika és a magyar kertészeti irodalom megteremtője, Lippay János Bécsben kiadott, Posoni kert címet viselő munkájában. 
A kajszi barack latin neve Armeniaca, ez némely nyelvészek szerint örmény eredetet sejtet, de a botanikusok szerint a gyümölcs őshazája valójában Kína nyugati részén van. A világ legnagyobb termőterülete jelenleg is -több száz év óta- Törökország Malatya tartományában van. Hagyományosan aszalják a kajszit, amit azon az éghajlaton külső enerigaforrások bevonása helyett elintéz a napsütés is, így nem csoda, hogy az Európában kapható aszalt sárgabarack legnagyobb része, vagyis közel 95 százaléka innen származik. Magyarországi elterjedésével kapcsolatban sokat elmond a gyümölcs török neve: kayisi.
A gönci térségben igazán viszont csak az 1880-as években pusztító filoxéravész után vett lendületet a gyümölcstermesztés. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fertőző járvány következtében a híres magyar szőlő-és bortermelő ágazat gyakorlatilag tönkrement, a Gönc vidéki parasztgazdák pedig úgy döntöttek, hogy az elpusztult szőlőtőkék helyére is inkább szívósabb gyümölcsfákat ültetnek. Ha akkor nem így tesznek, akkor most Gönc környékén is tokaji borokat termelnének. Egyébként gönc nem csak a kajsziról híres, de itt készítették a tokaji bornak ma is használatos űrmértékegységét adó hordót, a gönci hordót. (Egy gönci hordó 136 liter, ebbe tesznek 3-6 puttonnyi aszú szemet attól függően, hogy hány puttonyos aszú készül, de ez már egy másik történet.)

Gönci barack a Facebookon.

https://www.facebook.com/GonciBarack

 

Tovább...